A VÁSÁRHELYI POLGÁR

Ez a cikksorozat egy tervezett vásárhelyi periodikába készült volna, amely végül nem jelent meg. Az összegyűjtött anyagot először a Világhálón közlöm. Igyekszem bemutatni több értéket, amelyet a vásárhelyi polgárok évszázadokon keresztül kialakítottak, és közülük egyéni válogatásomban példaképeket jelölni. Bevezetőmben magának a polgár szónak a fogalmát szeretném tisztázni:

Amikor fölléptem a Világhálóra, illetve megnéztem több szakkönyvet, áradt felém a számtalan meghatározás, köztük nem egy ellentmondásos megfogalmazás is. Kiderült, a polgár fogalmát sem könnyű pontosítani. Vizsgáljuk előbb a történelmet.

Az emberré válás során kialakult a csoporton belüli rangsor, amely valamilyen formában máig megőrizte szerepét. Van feljebbvaló és van alattvaló, csak a nevük változott, finomodott. A rabszolgatársadalmat fölváltotta a feudalizmus, amikor az állam vezetője a király volt, és mindenki alatta szolgált. Ez a társadalmi rendszer a fejlett Európában, a 18. század végére kiélte magát. A francia forradalom meghozta a polgárság társadalmi vezető szerepét.

A polgár szó a német burgaere, purgaere (városlakó) formákból, illetve ennek hivatali rétegét illetően a bürger (büró = [pürger, purgar] = hivatal) szó átalakításából ered. Magyar nyelvterületen a pulgar szó csaknem nyolcszáz éves, a pógár használata pedig a 16. század közepétől ismert. A másik változat a latin civil szóból ered. Ebből származott a hosszú ékezettel írt cívis szavunk, amely - például Debrecen mintájára - parasztpolgárt jelöl. Egy adott helység polgári elöljárói közé taroztak az ugyancsak latin szóból eredő virilisták, akik a lakókörzetükben a legtöbb adót fizették, és ezen a címen a tanács tagjaivá váltak, így beleszólásuk volt településük életébe.

A polgárra több gúnynév, illetve elmarasztaló név is tapadt. Itt kettőt említek. Egyik a szocializmusban a filiszter lett, amely a német nyelvből származik, és kispolgárt, nyárspolgárt jelent. Az ismert ballagási dalt az 1950-es években csak úgy volt szabad elénekelni, ha a "filiszter leszek magam is" sort így ferdítettük el: "dolgozó leszek magam is". A másik szavunk az egész világon elterjedt, ahol népcsoportok gazdálkodásból élnek. Ezt a gúnynevet a feltörekedett rétegek adták a polgári sorból lemaradottaknak. Az USA-ban például redneck, azaz a naptól cserzett, vörösnyakú, vagyis a mezőn szorgoskodó, legegyszerűbb ember csúfneve, akit mi sültparasztnak mondunk. Ezek közös meghatározása szerte a lakott kontinenseken: "a kifinomultság teljes hiánya".

Az anyag többi része olvasható:
WEB (HTML) formátumban: polgar.htm (4.5 MB)
Adobe Acrobat (PDF) formátumban: polgar.pdf (2.1 MB)
Az Adobe Acrobat olvasóprogram ingyenesen letölthető az Adobe honlapjáról: Acrobat Reader

Copyright © Szenti Tibor. Minden jog fenntartva!