KÖZÖSSÉG ÁLTAL KIVÁLTOTT HALÁL, VAGY BELSŐ KÉSZTETÉSBŐL FELADOTT ÉLET, ILLETVE KÜLÖNFÉLE "VOODOO-JELLEGŰ"¹ HALÁLNEMEK

Bevezető

Szociál-antropológiai tanulmányomat kísérletnek szánom. Ebben a munkában több tudományág, és különféle adatok sokasága járja körül a voodoo-jellegű halál eseteit. Amíg az orvosi szakirodalom kellőképen még nem, addig a folklór, ill. a szociológia, szociál-atropológia, etológia és pszichológia szakirodalma igen régóta ismeri a voodoo-halált. Könyvtárnyi vonatkozó szakirodalom áttanulmányozása után rájöttem, hogy ezt a különös és szerteágazó, tehát igen bonyolult halálnemet teljesen nem lehet megérteni, ha csak egyetlen tudományág gyakorlatát követve vizsgáljuk.

A voodoo-halál és a voodoo-jellegű halálfélék az emberi érzelmek, lelki rezdülések², ill. társadalmi konvenciók olyan szövevényes sokaságát rejti, hogy egymagában egyetlen tudományág sem képes a mélyére hatolni, csupán körbejárni, és fölszeletelni. Az analízisnek viszont akkor van tudományos jelentősége és értéke, ha azt a megismert részeredmények szintézise követi.

A voodoo-halál a XX. század végén már legkevésbé az eltűnő törzsi társadalmi szokásokban jelentkezik, hanem mind inkább a modern, elidegenedő, a társadalomból valami miatt kirekedő, szándékosan kirekesztett, magányos individuumot sújtja. Ahogy a teljes megértéséhez is a különböző tudományágak összefogására van szükség, úgy a megoldást is közösen kell keresnünk.

Gondoljanak arra, hogy abban a pillanatban, amikor e sorokat olvassák, szerte a világon milliók vannak életük föladásának valamelyik fázisában, és hamarosan nyomorultul pusztulnak el, mert részükre a segítség elmarad! Humánumról, a népek békéjéről és hasonló lejáratott értékekről, a mára csak divatos frázisokról nap, mint nap értekezünk, miközben a föl nem ismerés, vagy közönyösség következtében mi is részesei lehetünk mások szenvedésének, ill. tragikus elmúlásának.

Szomorúan teszem föl a költői kérdést, hogy millióknak miért kell így elpusztulniuk? Haláluk előtt vajon megszólal-e bennük egy belső hang: "- Teljesítetted a küldetésedet, most már elmehetsz!" Mert akkor náluk nem keresem a voodoo-halál okát. Félő azonban, hogy végső soron, és a legtöbb esetben, bennük csak a társadalmi felszólítás cseng vissza. Még inkább elszomorít az, hogy az egyszerű természeti népek nemcsak előidézték a voodoo-halált, hanem a halálosan megbetegedett embert a megfelelő sámán gyógyítani is képes volt. Mi, mindenféle tudománnyal fölszerelkezve, elveszítettük ezt a képességünket és a voodoo-halálra ítélt embert nem tudjuk megmenteni.

Akik a Holdon jártak, és több napot eltöltöttek már a fölszín por- és kősivatagában, ezen az élettelen égitesten, majd onnan látták, miként kel föl a sötétségből egy ezüstös fényben ragyogó, egyszerre kék és zöld bolygó: a Föld, azok fölkiáltottak: "- Ez csodálatos!" A minket körülvevő univerzumban, galaxisok tömegében valószínű ez az egyetlen kis bolygó, ahol milliárdnyi élet van. (Ezért mondják az űrkutatók, hogy emberarcú kozmoszban élünk.) Nálunk naponta fölkel a Nap, évente megújul a természet, a föld terem és ellát bennünket. Micsoda óriási dolog, hogy az az élettelen anyag, a csillagpor, amelynek molekuláiból testünk fölépült, a természettől életet nyert. Mindazt a szépséget és csodát, amely ezzel együtt jár, mi készen kaptuk, hogy örülhessünk neki és élvezhessük. Abban az individuumban, amelyben ez az anyag eszmélt és önmagára ismert, ezt a kegyet csak egyszer élheti meg. Éppen ezért minden voodoo-halál értelmetlen és tűrhetetlen. Albert Schweitzer értékteremtő szlogenjét idézem: "Tiszteld az Életet!" Valamennyi ember számára, még a legnehezebb gondokkal küszködőnek is, találnia kell megoldást, hogy az élet nagy kincsét ne veszítse el. Ha erre önállóan képtelen, azért van a közössége, a társadalom, hogy felelősséget érezzen iránta és átsegítse a nehézségein.

W. G. Summer fogalmazta: "Civilizációnk többnyire elleplezi előlünk azt a tényt, hogy a létért vívott küzdelemben egymás vetélytársai és ellenségei vagyunk[...] Az egyén sorsára hagyásának egyetlen alternatívája az egész közösség pusztulása."3

Ezt a csodálatos ajándékot, az életet nem vethetjük és nem dobhatjuk el!

Tanulmányommal legalább annyit szeretnék elérni, hogy a figyelmet ráirányítsam a voodoo-halálra - amelyet a magam részéről tehát egyértelműen értelmetlennek tartok -, de a fölszámolásához vezető utat, az egyes ember erőtlensége miatt, közösen járjuk tovább.

Hódmezővásárhely, 1997, május 15.

¹ Írásmódja nem egységes, kezdőbetűjét helytelenül hol "w"-vel ("woodoo"-nak), hol szimpla "v"-vel, ill. a magyar fonetika szerint ("vudu"-nak) írják. (Tanulmányomban megtartottam az eredeti írásmódot.) Ország László szerint a szó az USA-ban keletkezett. Jelentése szerint néger varázslat, mágia, boszorkányság Közép- Amerikában. Aki véghez viszi: fekete varázsló, mágus. Amit tesz: varázslattal/mágiával megbabonáz/megront, elvarázsol. Lásd: Ország L. 1970. 2: 2201. p.
² G. Jahoda egy babonával kapcsolatos, az USA-ban lezajlott felmérés eredményét közölte. (G. Jahoda. 1975. 89.) A kérdőívet kitöltő diákoknak erre a kérdésre kellett válaszolniuk: "A voodoo [így!] kultusz a négerek vérében van." (Talán jobb lett volna azt a kifejezést használni, hogy a "génjükben" van, bár így ez sem igaz!) Természetesen, mint e tanulmányból majd érzékelni lehet, nemcsak a négerek esetében van így, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész emberiségre, mint fajra jellemző és igaz. Egyes kultúrák a voodoot még ki is emelik és rendszeresen, ill. céltudatosan használják. (Itt kell még megjegyeznem, hogy a tanulmányban használt voodoo-fogalom bár rokon, és szorosan összefügg a kultusszal, de nem azonos a Haitin máig élő, a színes bőrűek között ismert voodoo-vallással, amely többek között szertartásain véres állatáldozatot, pl. bika leölését végzi.

Az anyag többi része olvasható:
WEB (HTML) formátumban: voodoo.htm (590.2 KB)
Word (DOC) formátumban: voodoo.doc (444.5 KB)
Adobe Acrobat (PDF) formátumban: voodoo.pdf (277.5 KB)
Az Adobe Acrobat olvasóprogram ingyenesen letölthető az Adobe honlapjáról: Acrobat Reader

Copyright © Szenti Tibor. Minden jog fenntartva!