HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VAGYONLELTÁRAK

1744-1922 KÖZÖTT

Bevezető

Jeleznünk kell, hogy a terület egykori földesurainak, a Károlyi családnak a tulajdonában lévő uradalmait, illetve a városi birtokokat nem vizsgáltuk, az ezeken született vagyonleltárakkal nem foglalkoztunk. Tanulmányunkban Hódmezővásárhely mezőváros lakosságának inventáriumait, vagyonösszeírásait dolgoztuk fel.

Hódmezővásárhelyen az egyes gazdasági korszakok jól megkülönböztethetően elkülönültek, a történelmi kort tekintve viszont másként alakultak, mint a többi mezőváros esetében, és ezt a korszakbeosztást a helytörténészek a már feldolgozott várostörténeti monográfia 1-2 kötetében is érzékeltették.

Az I. korszak még együtt vizsgálható a történelmileg kialakult korszakbeosztással, vagyis a török hódoltság utáni visszatelepüléstől, 1700-tól, illetve a levéltárunkban fennmaradt első vagyonösszeírásoktól, 1744-től kezdve az 184849-es forradalom és szabadságharc végéig. Ez tehát nagyjából a feudalizmus korával volt azonos.

A kapitalizmust nálunk két gazdasági korszakra kellett felosztanunk. A II korszakot 1850-1879 között a feudális társadalmi rend hanyatlása, a kapitalizmus térhódítása jellemezte. Ez a félfeudális állapot jól érzékelhető a vagyonleltárakban is, és bennük a kiegyezés kora nem különült el. Amíg a környező uradalmakban a mezőgazdasági művelés területén áttérnek a gépi művelésre, állattenyésztésben a fajtanemesítésre, a vásárhelyi gazdatársadalom erre még képtelen. A kereskedelem lassan fejlődik, az iparra még mindig a hanyatló céhek vetnek árnyékot. Ugyanakkor ebben a korszakban állandósul például a nép öltözködésében a sötét színek viselete.

A III. korszak nálunk a valódi kapitalizmus kibontakozása, illetve megerősödése, amely a késve jelentkező ipari forradalom hatására, 1880-tól figyelhető meg, és tartott a második világháború végéig. A gazdasági életben ez úgy különült el, hogy már a vagyonleltárakban is érzékelni lehetett a kisgazdaságok fokozatos gépesítésének terjedését, az istállózó állatok térhódítását. A legelőterületek elfogyásával már a korszak elején a félrideg állattartás kiszorult, az ipar és kereskedelem megerősödött. A hitellehetőségek megnövekedtek, a város belterülete korszerűen kiépült, és erősödött a polgárosodás.

Nem egy módos gazda, ha a fiát kitaníttatta, már nem hívta vissza a birtokra, mint azelőtt, hanem a városba küldte, és értelmiségi pályára irányította. Ugyanakkor létrejött egy jelentős számú nincstelen, gyakran zendülő agrárproletár réteg, amely többek között a gépesítés hatására kiszorult a termelésből.

Ahhoz, hogy a vagyonleltárakat értékelni lehessen, elengedhetetlen, hogy legalább vázlatosan ne ismertetnénk a mezőváros településrendszerét, határhasználatát, üzemszervezetét, tanyás gazdálkodását, ipari és kereskedelmi tevékenységét, a tőke megjelenését és a polgárosodást.

Az anyag többi része olvasható:
WEB (HTML) formátumban: vagyon.htm (692.5 KB)
Word (DOC) formátumban: vagyon.doc (478.0 MB)
Adobe Acrobat (PDF) formátumban: vagyon.pdf (482.7 KB)
Az Adobe Acrobat olvasóprogram ingyenesen letölthető az Adobe honlapjáról: Acrobat Reader

Copyright © Szenti Tibor. Minden jog fenntartva!