A METAFORIKUS ÉRTELMŰ KERT-MAGYARORSZÁGBÓL VALÓSÁGOS OLVASÓKÖRI NEMZET LEHETNÉNK

Bevezető
Cikkem megírását az ösztönözte, hogy 2001 nyarán a Csongrád megyei Mártély község ad helyt az Olvasókörök Országos Találkozójának. Ez a Tisza mellett települt középkori halász- és kertészfalu az 1950-es, elhibázott területrendezés során vált ki Hódmezővásárhelyből. Az anyaváros tanyavilágában lévő Sóshalmi Olvasókör április 28-29-én zártkörű megbeszélésen fogadta az országban működő olvasókörök elnökeit, akiknek e cikkben szereplő témákról előadást tartottam. Ezt követően az eredeti program a hozzászólások miatt közel egy órát csúszott, mivel mondanivalóm tartalma a jelenlévőkben további építő jellegű gondolatokat és indulatokat gerjesztett.

Történelmi előzmények

A 18. század derekától Nyugat-Európában, a despotikus középkori társadalmi rendszer korszerűtlenné válásával, ill. a megindult ipari forradalom hatására megért a helyzet a feudalizmus fölváltására. A gyorsan bontakozó elme és a tudományok térhódításával a fölvilágosult polgárság mind nagyobb szerepet játszott a társadalom átalakításában. Hazánk művelt és forradalmi szellemű rétegeihez a francia felvilágosodás eszméi jutottak el leginkább. Nem véletlen, hogy jeles költőnk így fogalmazott: "[...]vigyázó szemetek Párizsra vessétek!"

Őszintén be kell vallanom, a revolúciónak még akkor sem vagyok híve, ha az nemzeti indíttatású és a hazát szolgálja. Belátom, a forradalmi lendület gyakran órák alatt elsöpör és rendez olyan társadalmi folyamatokat, amelyek a lassú érés során csak évek, évtizedek múlva válhattak volna valóra, de egyrészt minden esetben pusztítást is végez, amelyet később már nem lehet helyrehozni; másrészt minden rebellióhoz csatlakoznak nem kívánatos személyek, akik az eredeti tiszta célokat eltorzítják, beszennyezik, fölélik, majd különösen ideológiailag és gazdaságilag a maguk javára fordítják. "A forradalom megeszi a saját gyermekeit." Végül kivédhetetlen testi és lelki pusztítás kíséri, amely - mint minden leszámolás és agresszió - újabb ellenállást szül.

Magam részéről sokkal nemesebbnek érzem az evolúciót, amely gyakran észrevétlenül nő bele a már korhadó társadalmi szövetbe és hajt termékeny fát. Olyan ez mint a házasság. Akkor remélhetünk tőle tartós és elmélyült kapcsolatot, ha két ember - akiket nem előzetes próbák és kellő ismeretség nélkül, a hirtelen föllángolás kerget egymás karjába, hanem - előbb a tartós barátság, érzelmi, ill. értelmi vonzalom kialakulását követően úgy érzi, hogy szüksége van a másikra, és ezért hosszas, többnyire fölbonthatatlan családi szövetségben egyesülnek. Ez a példa az evolúciós társadalmi változásokra is jellemző.

Hazánkban már a 18. sz. utolsó évtizedeiben alakulni kezdtek az "olvasókabinetek". A reformkorban az olvasóegyletek, kaszinók tömeges létrejöttét Széchenyi István kezdeményezte. Hódmezővásárhelyen, de szerte az Alföldön ebben az időben több értékes és sekélyes mű egyaránt kézen forgott. Olvasnivaló tehát volt, csak érték szerint kellett belőlük válogatni. A vásárhelyi Fekete Sas vendéglőben már 1827-ben megalakult a Piroska Egylet, amelyet országosan is az olvasókörök előzményének tekintünk.

Hódmezővásárhelyen 1803-ban Nagy Ferenc családot alapított. Rendkívül művelt megyei főügyész és táblabíró, aki "több már kihalt és élő nyelvet értő", például franciául olyan szinten tudó, polgárosodó nemesi típus volt, aki kezdte magyarra fordítani a francia színpadi drámákat. 1810-től megújult a magyar nyelvű színjátszás. Nagy Ferenc 1816-ban és 1818-ban, ill. 1829-39 között csepűrágókat, vándorszínészeket hozat Vásárhelyre, akik többek között az ő fordításában is színdarabokat adnak elő. 1833-ban már Shakespeare Hamletjét játszották. Ezeket a színi előadásokat zömében a Sas vendégfogadó "táncoló szállójában" rendezték. Nem várt hatásuk volt.

Kikből állt az akkori mezővárosi polgárság? Néhány egymás felekezetét megvető lelkészből, papból, egyházi szolgálatban lévő tanítókból, a presbitériumokból és a magisztrátusból, akik többnyire a nagygazdákat képviselték, néhány éven keresztül a vármegye orvosából, de többnyire kirurgusokból, egy-két fiskálisból, városi tisztviselőkből és a földesúr, jelesül a Károlyi család különböző rangú intézőiből. Jó szándékkal hozzájuk sorolhatjuk még a tiszteletet kiváltó iparosokat, elsősorban a céhek elöljáróit és a vagyonos kereskedőket. Együttvéve sem voltak száznál többen. A kisbirtokú jobbágyság, a zsellérség és a cselédség - bár nagyon is érdekelte volna őket, hogy mi történik a Sas báltermében -, legföljebb a pajtákban összetákolt deszkákon folyó előadásokon a komédiásokat, cirkuszi erőművészeket és állatidomárokat tudta megfizetni.

Mégis az a néhány tucatnyi szerencsés ember, aki életében először találkozott az "eleven", színpadi irodalommal, annyira hatása alá került, hogy a színészek távozása után is igényelni kezdte a közös és tartalmas szórakozást. 1833-ban így alakították meg a "casinó Hódmező-Vásárhely" nevű társaságot és az Olvasó Társaságot, amelynek Nagy Ferenc lett a társelnöke. Többek között járatták Széchenyi: Jelenkor és Kossuth: Pesti Hírlap c. folyóiratát, majd könyvtárt gyűjtöttek. A gyarapodó könyvgyűjtemény részint az összejövetelek során a szereplési vággyal rendelkező fiataloknak a hangos fölolvasással való szórakoztatásra nyújtottak lehetőséget, részint pedig ezeket kikölcsönözték, és a történet megismerését otthonukban nyugodt körülmények között tudták élvezni. Intézményük három év után föloszlott, de ekkorra 694 kötettel rendelkeztek, amelyet a református gimnázium kapott meg. Később Nagy Ferenc 375 kötetnyi magánkönyvtárát is a gimnáziumnak adta. Ezekkel az adományokkal a városban állandó iskolai könyvtárt hoztak létre.

1843 március elején Emlényke címen helyi lapot indítottak, amely nyomda híján 3 kéziratos példányban indult el. Mindössze 12 számot ért meg, de tovább terjesztette az olvasás szeretetét és igényét. 1845, január 12-én Hódmezővásárhelyi Kör néven már tartós kaszinó alakult. 1860-tól Hódmezővásárhelyi Kaszinó Egyesület, 1869-től pedig valódi olvasókör létesült, amelynek 1875-ben már 220 tagja volt. A kiegyezést követően mind az országban, mind Vásárhelyen az olvasókörök nagy számban szerveződtek. Szinte valamennyi ellenzéki kör volt, nem egy közülük kimondottan baloldali. Pesten 1867. nov. 18-án demokrata kört alapítottak, amely szélsőbalos programot hirdetett.

Hajdu Géza szegedi könyvtárigazgató 1977-ben ezt írta: "A kecskeméti kör nemcsak haladó céljai, hanem szervezettsége tekintetében is követendő példa volt. Asztalos [János] ugyanis a város közigazgatási egységeiben - tizedekben - olvasóköröket létesített, ezekből alakította ki a demokrata kört úgy, hogy a 11 olvasókör 1-1 elnöke és 12-12 választmányi tagja alkotta a városi demokrata kör vezetőségét. A szervezet mind inkább balra tolódott, és túllépve a helyi kereteken, országos méretű akciót kezdeményezett. Madarász László fia, Vilmos vitte Asztalos János népi követeléseket megfogalmazó, kiegyezés-ellenes proklamációját Kiskunfélegyházára, ahol már szintén megkezdték a kerületi olvasókörök alapítását."

Vásárhely a 19. sz. végére az "olvasókörök városa" lett. Hajdu Géza kutatásaiból tudjuk, hogy városunkban az 1848-49-es szabadságharc előtt 9 polgári egyesület alakult. Az önkényuralmat követően 1950-ig folyamatosan szerveződve a belterületen 41, a külterületen 67 olvasókör volt; az ipari munkásságnak 23, a polgárságnak, értelmiségnek 17, a tanítóknak 3 - ezek egyházi befolyás alatt álltak -, dalárda és énekkar 10, polgári ifjúsági egyesület 13, egyházi 2, polgári nőegylet 4, felnőtt egyházi 6, további egyházi körök 7, gyári egyesület 1, összesen több mint 200. Térképre vetítve, egész földrajzi kulturális hálózatot hoztak létre, amely például a tanyarendszer esetében - ahol az anyaváros lakosságának közel egyharmada élt - bizonyította, hogy nem a szellemi sötétség, a társadalmi lehúzás, a bűnözés fészke volt, ahogy azt 1950 és 1990 között hirdették.

Az anyag többi része olvasható:
WEB (HTML) formátumban: olvaso.htm (105.5 KB)
Word (DOC) formátumban: olvaso.doc (105.5 KB)
Adobe Acrobat (PDF) formátumban: olvaso.pdf (169.5 KB)
Az Adobe Acrobat olvasóprogram ingyenesen letölthető az Adobe honlapjáról: Acrobat Reader

Copyright © Szenti Tibor. Minden jog fenntartva!