Bemutatkozás
 
IRODALOM
NÉPRAJZ
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA
TANULMÁNYOK
MEGEMLÉKEZÉSEK
EMLÉKÉLESZTÉS
SZENTI TIBOR KÖNYVEI
AZ OSZK MEK INTERNETEN
Hódmezővásárhely Magyar Örökség-díjas
(Budapest, MTA székház, 2010. június 19.)
Kresz Albert fotóművész képsorozata
Szenti Tiborról 2010. november 24-én,
a hódmezővásárhelyi határban.

SZENTI TIBOR

író, néprajzkutató rövid életrajza és munkássága

Eifert János fotóművész 2008. május 17-én készült fölvétele az íróról
 

Hódmezővásárhelyen, 1939-ben, iparos családban született. ősei a régi iratok szerint szántóvetők voltak. Szülővárosában, a Bethlen Gábor Gimnáziumban 1958-ban érettségizett, majd 1979-ben Óbudán egészségügyi főiskolát végzett. 1963-ban nősült, és feleségével két gyermeket neveltek föl.

Húsz évig a Csongrád Megyei Köjálnál járványügyi ellenőrként, egy évig az Állatorvos Tudományi Egyetem hódmezővásárhelyi állategészségügyi főiskolai karán üzemmérnök-szakoktatóként, végül 1980 decemberétől 2003. júniusáig az Erzsébet Kórházban mint egészségnevelő dolgozott. Közben kilenc éven keresztül szakmai tantárgyakat oktatott a helyi egészségügyi szakközépiskolában. 2003. aug. 1-tól a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatánál kulturális szaktanácsadó.

1973-tól tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, 1978-tól a TIT-nek. A Debreceni Agrártudományi Egyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolai karának 1980-tól külső tudományos munkatársa. A Magyar Tudományos Akdémia Szegedi Albizottsága Néprajzi Csoportjának megalakulása óta tagja. A Magyar Orvostörténeti Társaságnak 1981-től tagja. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alap Irodalmi Szakosztályának 1987-től megszűnéséig. A Szeremlei Társaság alapító tagja. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak 1992 - 2000 között volt tagja. A Sóshalmi olvasókőr alapító tagja. Több helyi középiskolának, alapítványnak kuratóriumi tagja. 2015-ben felvételt nyert a Kaposváron működő Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaságba. Politikai pártokhoz sohasem tartozott.

1987-ben az Eötvös József Alapítvány egyéves ösztöndíjban részesítette. Az Országos Néprajzi- és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatokon 1972 és 1978 között három I, egy II. és egy III. díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Albizottságának 1991. évi néprajzi pályázatán I., az 1992. évin II, az 1993. évin pedig III. díjat kapott.

1976-ban a kulturális miniszter okleveles dicséretét, 1983-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Kiváló Munkáért kitüntetését kapta. Hódmezővásárhely Városi Tanácsa 1989-ben Pro Urbe és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-ben "Hódmezővásárhely Díszpolgára" díjjal jutalmazta. Lakossági szavazatok alapján, "Az év embere" címet 2007-ben a Rádió 7 és más intézmények által meghirdetett játék eredményeként nyerte el. "Székkutas Község Díszpolgára", 2012. március 15.

2010. okt. 23-án a Magyar Köztársaság Elnökétől, a magyar népi hagyományok ápolása, a paraszti élet és a népszokások bemutatása terén végzett rendkívül sokoldalú irodalmi kutatói, szerkesztői munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.

Szakmai kitüntetései: a Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben Sebestyén Gyula Emlékéremmel, a Gondolat Könyvkiadó Paraszt-vallomások c. könyvéért 1986-ban nívódíjjal, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alap Irodalmi Szakosztálya 1989-ben Bölöni György irodalmi díjjal, az 1990-i budapesti Televíziós Dokumentum- és Publicisztikai Filmfesztiválon irodalmi forgatókönyvéért a Telefaktum díjját nyerte el, a Darvas József Alapítvány kuratóriuma 1992-ben Darvas József Irodalmi Emlékdíjjal, a DATE állattenyésztési főiskolai kar 1994-ben Tiszteletbeli Polgára kitüntetéssel, a Hódmezővásárhelyi Zenebarátok Köre 1996-ban Péczely Attila-díjjal, 1995-ben a Magyar Szellemi Védegylet Tiszteletbeli tagja elismeréssel, majd 1997-ben Rendületlenül diplomával tüntette ki. 2004-ben az egészségügyben végzett munkájáért Pro Sanitate kitüntetést kapott.

Írása nyomtatásban először 1966-ban jelent meg. A megjelent munkáinak száma százötven fölött van. Megjelent önálló kötetei:

(Gondolat Kiadó, 1979.)
 
(Gondolat Kiadó, 1985.)
 
(Magvető Könyvkiadó,
Tények és Tanúk sorozat, 1988.)
 
(Hódmezővásárhely, 1993.)
 
(Szeged, Lazi Bt. 1997.)
 
(Hódmezővásárhely, Lazi Bt. 1998.)
 
(Hódmezővásárhely, Lazi Bt. 1999.)
 
(Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1999.)
 
(Máyer Nyomda & Kiadó Budapest, 2000.)
 
(Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 2001.) (Bába Kiadó. Szeged, 2002.) (Lazi BT. Szeged, 2004.)
(Hódmezővásárhely Megyei Jogú
Város Önkormányzata, 2007.)
(Hódmezővásárhely, 2008
Magánkiadás.)
(Századvég Kiadó, 2008)

PARÁZNÁK DÉL-ALFÖLDI SZEXUÁLIS BŰNPÖRÖK A FEUDALIZMUSBÓL (1723-1843) II. teljes kiadás KÉT VILÁG KÖZÖTT Esszék Íme, az ember
(http://mek.oszk.hu/08400/08461 2009) (http://mek.oszk.hu/08600/08629 2011) (http://mek.oszk.hu/12100/12117 2013)
HARMÓNIA Elbeszélések, Kéri László festményeivel
(http://mek.oszk.hu/15700/15759 2016)

Egészségügyi tárgyú kötetei:

(Hódmezővásárhely, 1991.)
 
(Szeged - Hódmezővásárhely, 1993.)
 
(Szeged - Hódmezővásárhely, 1994.)
 
(Szeged - Hódmezővásárhely, 1994.)
 
(Szeged - Hódmezővásárhely, 1994.)
 
(Szeged - Hódmezővásárhely, 1994.)
 
(Szeged - Hódmezővásárhely, 1994.)
 
(Szeged - Hódmezővásárhely, 1994.)
 
(Bába Kiadó. Szeged, 2006.)
 

Társszerzőkkel írt és sajtó alá rendezett könyvei: Dombi Kiss Imre: Pokoljárásom (Magvető, Tények és Tanúk, 1983.); Bicsérdy Gyulával és Facsar Imrével Dél-alföldi marhavész a XIX. század első felében (Hódmezővásárhely, 1986.); Zsótér Gergellyel Mindszenti vőfélykönyv (Szeged, 1987.); Bicsérdy Gyulával:


(Hódmezővásárhely, 1998.)

Az általa lektorált és szerkesztett kötetek: Vajda Mária: Hol a világ közepe? (Kecskemét, 1988.); Csorcsán Szűcs Imre: Parasztversek (Hódmezővásárhely, 1997.)

Tucatnyi könyvhöz előszót, bevezetőt vagy ismertetőt írt. Húsznál több tanulmánykötetben írt tanulmányokat és fejezeteket.

Dokumentumfotóiból 1990 és 2000 között több városban és községben nyolc alkalommal rendeztek kiállítást. A Magyar Televízióval irodalmi forgatókönyvei alapján több mint 30 dokumentumfilmet, a Duna Televízióval pedig több mint 20 riportfilmet készített. A Budapesti Fórum Film Alapítvánnyal és a Hódmezővásárhelyi VTV-vel több dokumentum és riportfilmet készítettek.

Saját könyveiből és az általa szerkesztett kiadványokból több mint húsz szerzői estet tartottak. A tetejetlen fán c. kötetéből a budapesti Humánia Drámai Műhely 1998 tavaszán Pesten két, Hódmezővásárhelyen 1998 őszén valamint a pesti Vigadóban és Zebegényben 2001-ben egy-egy alkalommal irodalmi estet rendezett.

látogató 2004 augusztus 4 óta.


Copyright © Szenti Tibor. Minden jog fenntartva!